Hajaj.. bizony, bizony.. takarítunk nagy erőkkel. Először a konyhát, immáron második hete. Olyan lyukakba is benéztünk, amiről azt sem tudták az elődeink, hogy létezik.. és mit találtunk ott? Koszvilágot, csótányhadat, zsírhegyeket. A sütőn már a zsíroldó sem segít, szegény sütő. Ajánlottak valami atomfegyvert, ami leviszi a tíz év alatt ráégett zsírréteget. Igaz, hogy kell hozzá nyolc pár gumikesztyű egyszerre meg gázmaszk, de állítólag tényleg hatásos. Nem tudom. A mosószóda jobbnak hangzik, de olyant meg nálunk nem kapni, tehát marad az atom. Csótányt is irtunk. Hajj.. nem könnyű az albérlők élete. De majd csak vége lesz egyszer, majd csak kitisztul minden, eltűnnek a bogarak és a fűtés is megérkezik. "A remény olyan madár, ami várja már a hajnalt, de énekel mikor még sötét van."

Nem értek a politikához, sem a gazdasághoz. Mégis sokszor kell állást foglalnom olyan kérdésekben, amit nem szeretnék. Legutóbb a családi adózás és gyermektelenségi adó témája került elő. Személyszerint maximálisan támogatom a családi adózást, mert más országokbnan is működik, mert munkára kényszeríti azokat is, akik nem dolgoznak csak gyerekeket szülnek nyakra-főre, aztán meg legeltetik őket itt-ott, ahol semmi jó nem ragad rájuk, max. a kosz. Ez sok problémát megoldana, at államnak nem lenne sokkal kevesebb bevétele, a családoknak viszont jóval könyewbb lenne az élete. A családi adózás lényege, hogy nem egyénenként adózunk egyenként, hanem családként, egyösszegben számítva a bevételeket és figyelembe véve a gyerekek számát. Ehhez az kell, hogy az embernek legyen miből adózni, vagyis legalább egy szülőnek rendes, bejelentett állása legyen és ne feketén működjön vagy élősködjön az államon. Persze fölmerül a kérdés, hogy mi van azokkal, akiknél mindkét szülő munkanélküli. Erre én azt mondom, hogy nagyon ritka az, amikor munka és képzettség nélküli emberek összeházasodnak és gyerekeket vállalnak, tehát legalább az egyik rendelkezik vagy képzettségeel vagy munkával, vagy mindkettővel, tehát az, hogy valaki átmenetileg munkanélküli az nem jelenti, hogy később nem lesz munkája.

A gyermektelenségi adó ötlete szerintem nem rossz, de nagyon ki kell dolgozni. Elsődleges célja ne az legyen, hoyg növeljük a szülési kedvet,mert mindenki azt csinál, amit akar. Szerintem ez azért lenne jó, mert okos emberek kiszámolták, hogyha egy ember egyedül él és hal meg, akkor az összességében sokkal többe kerül az államnak, mintha megházasodott volna és gyerekeket vállat volna. Legyen szabad egyedül élni, aki így dönt, hát hajrá. Viszont szembesülnie kell azzal, hogy ez másoknak kerül több pénzébe, és ha szeretne a szociális juttatásokból, amiket mások is megkapnak, akkor fizessen többet, hiszen az állam is többet költ rá. Egyedül élni luxus, amit meg kell fizetni.

Lázár

Amint lassan felült, balválla-tájt
egy teljes élet minden izma fájt.
Halála úgy letépve, mint a géz.
Mert feltámadni éppolyan nehéz.

Nemes Nagy Ágnes

Okoskodom kicsit, mert muszáj. Tanár vagyok, bennem van a magyarázhatnék, bár anyukám szerint az okosnak nem kell magyarázni, a bolondnak meg fölösleges.

Mindegy. Akkor is.

Ma is előkerült a hoaxok témája. Rajöttem, hogy marhára utálom a láncleveleket, a fölösleges pánikkeltést és egyebeket. Grrr...

Pláne azt utálom, ha környezetemben – már bocsánat a szóért –, de annyi ostoba ember van, akinek hiába mondod el, hogy a timbuktui kisfiú valószínűleg már rég meghalt az életmentő láncleveled nélkül is, mert 5 éve ugyanez a levél jött nekem is és már akkor se először. Itt jön édesanyám bölcsessége: bolondoknak (tkp. ostobáknak) magyarázni fölösleges.

No, de nézzünk kicsit a hoaxok mögé, mik is ezek?

Kicsit utánaolvastam a dolognak és számomra korábban teljesen ismeretlen kategóriákat ismertem meg (lehet, hogy mire kapok tanári állást, már ezt is tanítani kell majd). Kiderült, hogy a láncleveleket millió és egy módon lehet csoportosítani, téma, célcsoport, levél célja, stb. alapján. Én csak főbb vonalakban vázolnám ezeket:

 Alapvetően a lánclevelek célja háromféle lehet:

1.) Reklám. A levélnek semmi egyéb célja nincs, mint reklámként vagy ellen-reklámként szolgáljon valamilyen cégnek, szolgáltatásnak, stb. Ez az úgymond parazita reklámozás. Amatőrebb formája a spam, amire már szűrők vannak. Ilyenkor egy robot generál feladókat és tárgyakat az e-mailhez és milliónyi helyre szétküldi a reklámot, ami általában olyat reklámoz, amit vagy illegális egy adott országban, vagy alacsony költségvetésű a cég profilja. Ilyen lehet az internetes nyelvtanulástól a viágrán át a prostituáltakig mindent reklámoznak spamekben. És hogy honnan szedik a címedet? Általában mi vagyunk olyan ügyesek, hogy mi adjuk meg. Beregisztrálok egy közösségi oldalra, aztán egy másikra, aztán egy blogba, mert hozzá akarok szólni valamihez, aztán valahova máshova, végül le akarok tölteni valamit, stb. Ezer és ezer helyen adjuk meg az e-mailcímünket és ebből elég egy, aminek nem jó a biztonsági rendszere, vagy nincs benne az ÁSZFben (Általános Szerződési Feltételek = amit nem olvasunk el, mikor bepipáljuk, hogy elfogadom), hogy harmadik félnek nem adják ki a megadott adatokat. Előfordulhat, hogy a szolgáltató küldi a leveleket. (Fejlettebb szolgáltatók nem szpemelnek, csak szűrik, elég szigorúan.) Ezért érdemes egy kamu címet fenntartani. Én ezt csinálom. Gyanús oldalakon ezt adom meg, néha ránézek, hogy ne szűnjön meg, de az odaküldött levélszemét mennyisége az én elbíróképességeimet már meghaladja, de nem érdekel, mert nem zavar, hisz rendes leveleimet a normál címemre kérem, amit csak igazi emberek ismernek, robotok nem.

A reklámlevelek burkoltabb és egyre elterjedtebb változata az ezt nézd meg!-típusúak. ezekben semmi konkrét nincs. Általában idegenektől kapjuk, általtában magyarul (mert az angol már gyanús), nincs megszólítás, csak egy Szia! vagy hasonló, hogy érezd mi már ismerjük egymást, csak te vagy a béna, hogy nem emlékszel. Ilyenkor automatikusan kutatni kezd az ember az agyában, hogy ki is lehet az a Kovács Béla, akire nem emlékszem, de gáz, pedig ismer, mert azt írta "Szia!". Jegyezzük meg: frászkarika, nem ismer, jobb esetben csak egy mindenre elszánt marketinges, rosszabb esetben ismét egy robottal állunk szemben. Ezekben a levelekben csak egy linket találunk ilyen utalással, hogy ezt nézd meg! vagy Én jót nevettem rajta, stb. Ne nézzük, mert ezek a linkek már tényleg vírusosak lehetnek, és ellentétben a szpemekkel, nem tudjuk hova visznek, mit akarnak ránk sózni, netán milyen bajba keveredhetünk.

A harmadik fajta reklám, és ez már végképp az emberi naivitást használja ki, ez a legravaszabb, a láncleveles reklám. Amikor valaki megírja, hogy ez a mosószer milyen jó, de nem azt írja, hogy vegyél bixmixmuxot, mert ez a világ legjobb mósószere, még az anyagot is kiszedi, hanem hogy házipraktikák. Ilyenkor bemutatkozik az illető, hogy Piroska néni vagyok (persze Piroska nénit senki sem ismeri, mert mindenki csak valakitől kapta továbbküldve a levelet, tehát Piri néni egy fantom) és ezek a házi praktikáim, vagy házi praktikák Piroska nénitől, akit bemutatnak néhány szóban. Piroska néni az Albánia hegyeiben élő 178 éves néni, aki nagy bölcsességével örvendezteti meg a világot. Piroska néni első bölcsessége: Ha szomjas vagy, igyál vizet, vagy valami hasonló, tényleg hasznos, legalábbis annak tűnő dolog. Aztán a harmadik tanácsban már benne van, hogy "makacs folt ellen én bixmixmuxot használok, mert az a tuti. Kicsit vízzel felhigítom és ráöntöm a foltra." Ugye milyen ravasz? Naivan megesszük, hogy ha Piri néni mondja, akkor tuti így van. Pláne, ha név nélkül még az is oda van írva a tetjére, hogy "Nekem bejött", meg "ez a tuti". "Eddig minden szava igaz volt", stb.

2.) Szórakoztatás. Ez a legkevesebb lánclevélfajta, de ebből is sok van. Valószínűleg azért ez a legkevesebb, mert itt legalább nem vágnak át minket, tényleg viccet küldünk tovább és olyanoknak, akik szerintünk legalábbis, szívesen vennék. Én már rengeteg vicccsokrot, mókás videót, stb. kaptam. Ugyanazokat. Unalmas. Ne küldjetek! Köszi. Higgyétek el már más is látta/halotta/érzékelte ezt a poént, ha már 200 ezren letöltötték a juhtyúkról....

3.) Segítség. Na, ez a legrosszabb. A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Még az első kettő inkább csak idegesítő és csak néha veszélyes, ez tényleg veszélyes. A világban élő jószándékú és kevésbé jószándékú emberek szeretnek hatni más emberek kedvességére, segítőkészségére és lustaságára. Ezeknek a célja csak rossz lehet: adatokat gyűjteni idegenekről, e-mail címeket gyűjteni vírusok számára, fárasztani, föltartani az embereket. Ezeknek a leveleknek nagy százaléka KAMU! Ne higgyük el.

Alváltozatok:

- vírus: "Tegnap bemondták a botswanai városi rádióban, hogy vasárnap útjára eredt az interneten a Get you! vírus. A Get you! (elkaptalak - a fordító megjegyzése) vírus levelekben terjed. Ha a feladóban vagy tárgyban valamelyik ismerősöd e-mailcíme szerepel ne nyisd meg a levelet! Ha megnyitod a levél automatikusan telepíti a vírust a számítógépedre. A Get you 10 másodperc alatt égeti le a merevlemezed zeroszektorját, amiben a számítógép működéséhez szükséges információk vannak. Mindent elvesztesz és a géped használhatatlanná válik!!!! A Nod Antivirus és a Mcaffe cége is állítja, hogy nincs ellenszere a vírusnak, pedig már március 6-án észlelték a hálón. A hírt az AOL és a Microsoft is megerősítette." Ez egy tipikus példája egy hoaxnak. (lánclevélben terjedő álhírnek) Ezek célja, hogy keltsék a pánikot. És miért került a segítségnyújtás részbe? Mert mi jószándékúak segíteni akarunk barátainknak, hogy nehogy az ő gépüket is tönkretegye ez a gonosz vírus. (Nem mintha tudnánk bárkiről is, akiét tönretette.)

 - beteg kislány / tragikus sorsú kisfiú/éhező árva: amikor az ember gyerekek szenvedéséről hall akcióba lendülnek a segíteni akaró ösztönei. De sajnos, ez is csak hoax: sem az AOL, sem a gugli sem más nem tudja követni, hogy mit küldesz tovább és csúnya kifejezéssel élve: tojik az éhező nigériai gyerekekre. Ha nem tojik, azt majd közzéteszi a honlapján és adománygyűjtést szervez, ahova átutalhatod a pénzedet, ha akarod.

Az állítólag beteg kislány által írt Lassú tánc címú jónak közel sem mondható versikét (se ritmusa, se ríme, de még modernnek sem mondható) én 8 évvel ezelőtt kaptam meg egy mailboxos címre. A kislány valószínűleg már rég elhalálozott vagy meggyógyult, ha létezett egyáltalán. A vers nekem nem tetszik, eddig kb húszszor küldték el. Nem kérem megint, köszi.

- városi legenda: A hoaxok legszánalmasabb, legalájább – bár korán sem újkeletű – változata a városi legenda. Ennek alternatívája az "add tovább, mert szamár leszel"-típusú levélförmedvények. "Ha nem küldöd tovább száz ismerősödnek ezt a levelet 10 percen belül, akkor hét évig nem találod meg a nagy őt!" vagy "ha tovább küldöd 10 embernek szeretni fognak, ha ezernek, imádni", stb. A legviccesebb, amikor fotóboltolt képekkel igazolják, hogy ha nem küldöd tovább, jön a halál és egy ilyen rajzolt szellem van bevágva a kínai kisfiú mögé. Szánalmas.

- vegyes: minden más hoax célja vegyes: lehet a szimpla pánikkeltés vagy zavarás. Ha szereted a barátodat, akkor elküldöd ezt neki 10szer, hogy lássa mennyire szereted. Ha nekem még egyszer valaki barátság ppst küld tiltólistára rakom és szpemnek minősítem! Az igazi barátaim sosem küldenek ppst, mert azokkal személyesen találkozom, érintkezem, nem csak levélben. Vannak lelkes keresztények (vagy fanatikusok?), akik úgy gondolják, hogy ez az út a megtéréshez. Bibliáról és egyéb dolgokról elmélkednek virágos-delfines bemutatókban, többé-kevésbé megkérdőjelezhető módon. (Köszönöm, ismerem a biblia közepe című művet és nem értek vele egyet, ha szeretnéd tudni miért, írj egy e-mailt, alkalomadtán elmondom.)

 Hogyan ismerjük föl a hoaxot, szpemet és egyéb kártékony lánclevelet?

 1.) Ha megfigyelitek az összes jellemzője, hogy nincs benne konkrétum.

- nincs megszólítás (a szia, önmagában vagy a kedves barátom még nem a megszólítás azon fajtája, ami nekünk kell)

- nincs benne dátum: mikor is érkezett a hír?

-nincs benne konkrét név, cím, elérhetőség

Az "egy amerikai kislány", "Piri néni" vagy "Carmen, Timbuktuból",még nem konkrétum. Nincs olyan adat, ami alapján utána lehetne nézni az illetőnek.

 2.) lánclevél: ha már a tárgyban ilyeneket látsz, hogy FWD:FW:Re:Fw:Fwd, akkor gyanakodj!

 3.) hatásvadász fogások:

- érdeklődés felkeltése: "ez a tuti", "ez nagyon jó", "ezt nézd meg"

- felkiáltó és kérdőjelek tömegei: "Sürgős!!!!!" "Fontos!!!!!" "Miért????" stb.

- nagy cégekre való hivatkozás: AOL, MSN, Google, Yahoo!, Ikea, Siemens, Nokia, stb... Ha megfigyeljük ezeknek mindnek van saját honlapja, ha szeretne valamit, akkor azon utána lehet nézni, hogy tényleg igaz-e, amit a levél állít, illetve mindenki legyen biztos abban, hogy egy Nokia méretű cég nem fog lánclevelekben telefonokat árulni.

- bizalomba férkőzés: "az én barátom is megcsinálta", "az ismerősöm felesége is ezzel foglalkozik"

4) személyes adatokat kér

- "írd alá te is, mentsük meg együtt!" név és cím és küld tovább 100 embernek... ha belegondolunk efféle aláírásokat én is tudok gyűjteni, csak kinyitom a telefonkönyvet és másolok, profibbak "kontrolcékontrolvéznek" valahonnan.

- "csak regisztrálnod kell!" - húú.. nagyon gyanús

- "írd a nevedet a lista aljára és küld vissza!".. aha.. ti meg majd tudjátok, hogy ez egy működő e-mailcím

stb.

5.) a lánclevelek, ha nem kifejezetten téged célzó reklámok, akkor majdnem mindig fölszólítanak a továbbküldésre:

"Küldd tovább még ma, nagyon fontos!!!" - jaj, hát persze, hogy nagyon fontos, tudom én!

"Barátság pps, küld el a barátaidnak, hogy tudják: gondolsz rájuk!" vagy azért, hogy ők elküldjenek engem melegebbre...

"Add tovább ismerőseidnek", "Terjeszd!" – mint a nátha...

Összegezve:

A levélszemétnek alapvetően két nagy fajtája van: a spam (igazi levélszemét) és a lánclevél (továbbküldős levélszemét).

Gyakorlat

Nézzük meg ezt a hoaxot! Honnét lehet tudni, hogy ez egy álhír, nem pedig valóságos, amire adni kell?

"Tegnap bemondták a botswanai városi rádióban, hogy vasárnap útjára eredt az interneten a Get you! vírus. A Get you! (elkaptalak - a fordító megjegyzése) vírus levelekben terjed. Ha a feladóban vagy tárgyban valamelyik ismerősöd e-mailcíme szerepel ne nyisd meg a levelet! Ha megnyitod a levél automatikusan telepíti a vírust a számítógépedre. A Get you 10 másodperc alatt égeti le a merevlemezed zeroszektorját, amiben a számítógép működéséhez szükséges információk vannak. Mindent elvesztesz és a géped használhatatlanná válik!!!! A Nod Antivirus és a Mcaffe cége is állítja, hogy nincs ellenszere a vírusnak, pedig már március 6-án észlelték a hálón. A hírt az AOL és a Microsoft is megerősítette."

Megoldás:

- Tegnap: nem konkrét időpont, melyik "tegnap"?

- Botswana: egy ország és nem egy város, fővárosa Gaborone és sokáig francia gyarmat volt.

- városi rádió: képzavar, Botswana egy ország, valószínűleg több rádióval

- vasárnap: nem konkrét: melyik vasárnap?

- Get you! jelentése jelen idejű, nem pedig múlt, tkp. rossz a fordítás

- "Ha a feladóban vagy tárgyban valamelyik ismerősöd e-mailcíme szerepel" van, aki a levelezőjében nem állítja be a nevét, így a rendszer az e-mail címével jelzi a személyt. Ritkán, de előfordul. A tárgyban is lehet ilyen, miért ne. Mellesleg a vírusok programok. Egy sima szöveges üzenet nem tud programot küldeni, ahoz kell egy csatolmány. Akkor legyen inkább gyanús a levél, ha csatolmányos.

- A merevlemeznek nincs zeroszektorja, a jobbaknak még közepe sincs.

- !!!! - hatásvadász felkiáltójelek

- Megint a nagy cégekre való hivatkozás jön, meg lehet nézni a honlapjukat.

- március 6. - megint csak nem egy konkrét időpont

Mellesleg ezt a hoaxot én találtam ki, ennyire béna nincsen, de ez alapján írtam:

"VIGYÁZAT!

 Tegnap jelentették be az Ausztria 3! rádióban. Kérlek, adjátok tovább
 ezt a hírt barátaitoknak, családotoknak, és ismerőseiteknek: Legyetek
 elővigyázatosak és a következő napokban ne nyissatok meg egyetlen
 e-mailt Ref. vagy meghívó = Einladung (az eredeti németül van - a
 fordító megjegyzése), függetlenül a feladójától, bárki legyen is az.
 Egy olyan vírusról van szó, amely egy olimpiai fáklyát gyújt és
 tönkreteszi az egész merevlemezt. A vírust elküldheti egy ismerősötök,
 akinek a levelezőlistáján vagytok. Ezért arra kérjük, hogy
 sürgősséggel küldjétek tovább ezt az üzenetet. Jobb 25 -ször megkapni
 ezt az üzenetet, mint egyszer megnyitni a vírusos levelet. Ha mégis
 valakitől levél érkezik ref. vagy EINLADUNG csatolással ne nyissátok
 meg a levelet és AZONNAL KAPCSOLJÁTOK KI A SZÁMÍTÓGÉPET! Ez idáig a
 valaha a CNN által jelentett legveszélyesebb vírus. Ezt az új vírust
 január 29-én fedezte fel az Mc Afee és a Microsoft az eddigi
 legveszélyesebb vírusnak minősítette. A vírus megtámadja és
 tönkreteszi a merevlemez ZERO ZÓNÁJÁT ( a lemez középső részét ) amely
 tartalmazza a számítógép létfontosságú adatait. Kérem továbbítsátok
 sürgősen ezt a figyelmeztetést!"

Igen, ez is csak egy hoax. Nézz utána, ha nem hiszed!

 A hoaxok pszichológiai háttere - miért küldjük el mégis, mikor semmi értelme?

Az ember alapvetően társas lény, aki szereti és igényli a szociális érintkezést. Mivel életvitelünkből és kultúránk változásából fakadóan nem mindig tudjuk kielégíteni szociális elvárásainkat, ezért mindenféle módon próbáljuk a korlátainkat feszegetni. Módszereint a technikában rejlenek, ami össz tud kötni távoli barátainkkal, ismerőseinkkel, ugyanakkor el is választ. (Két élű kard: amit arra találtunk ki, hogy összekössön minket, tkp. az választ el lásd internet.) Mivel, hogy társadalmi változásokkal együtt el is lustulunk, s ez már a bűn következménye, valódi munkára nem vagyunk hajlandóak. Szeretjük a gyors és kényelmes, "instant" megoldásokat mindenre. Egyszerűbb a csirkét a ketrecben tartani, mert kis helyet foglal, sokkal gyorsabban tehetünk nagyobb haszonra szert, mintha természetes módon a legelő szélén tartanánk, mert elkószál, nehezebb rá vigyázni, többet kell dolgozni, kevesebb az anyagi haszon. Más kérdés, hogy ez a csirkének is jobb lenne, meg hosszútávon nekünk is. Lusták vagyunk. Mennyivel egyszerűbb egy e-mailt küldeni a rokonoknak karácsonyra, mint elmenni megvenni a képeslapot 30 forintért, ráírni valami szöveget, megcímezni, felbélyegezni, elmenni és bedobni a ládába, vagy sorban állni vele a postán. Szörnyű! Az email gyorsabb, egyszerűbb, személytelenebb és egy év múlva már nem is érdekel minket. Nekem még megvannak azok a képeslapok, amiket rokonoktól kaptunk mikor egy-egy kisebb rokongyerek megszületett, vagy amikor az unokatestvérem a maga ákombákomjával ötévesen aláírta az üdvözlőlapot. (Már 27 éves, most sem ír sokkal szebben, csak ez már nem bájos. :) ) Szép emlékek ezek, de ha csak e-mail lett volna, ami személytelen és néha már undorító, valószínűleg nem maradt volna fönn.

Ugyanígy vagyunk a lánclevelekkel. Lánclevelet küldeni egy kattintás. Nem kell pénzt áldoznunk rá, ami nagyon fontos ám, mert nem csak lusták, de zsugoriak is vagyunk, nem kell energiát feccölnünk bele, hisz csak egy mozdulat, ahelyett, hogy mennénk az árvagyerekeknek ebédet főzni, a betegkislányt meglátogatni, Afrikába önkéntesen építeni a kórházat. Nem kell TÉNYLEG segítenünk, de kelthetjük a pánikot, terjeszthetjük a rosszat, degradálhatjuk társas kapcsolatainkat.

Sokkal egyszerűbb felesleges levelekkel bombáznunk a környezetünket jelezve, ha én lusta vagyok tenni valami tényleg hasznosat, azért fölszólítalak téged arra, hogy te azért tegyél. Nem beszélve arról, hogy ezzel megnyugtatjuk lelkiismeretünket, hogy mennyi jót tettünk ma a világgal, megint elküldtünk 10 továbbküldőset.... Tehát az ember igénye megvan a jóra, meg a lelkiismerete is azt mondja, hogy tegye a jót, de a lustaság erősebb, és ezért egy masina előtt ülve próbáljuk megetetni az éhezőket. Szánalmas.

Ha végigolvastad ezt a bejegyzést (csúnya nevén posztot) pont eleget ültél a számítógép előtt a napi adaghoz. Irány a nagyvilág! Építsd a kapcsolataidat, szerezz barátokat! Menj ki levegőzni! :)

Találkoztam nem rég egy számomra ismeretlen oktatási módszerrel a lapbook-kal. Lényegében a lapbook nem más, mint egy célirányos foglalkoztató könyvecske, pontosabban a foglalkoztató mappa, amit otthon mi legyárthatunk és a gyerekünk vagy a szomszéd gyereke kitöltheti, játszhat vele. Elsősorban az otthon tanuló gyerekeknél alkalmazzák, de egészen jól jöhet "diszes" vagy nehezen leköthető, tanulni nem szerető gyerekeknek is. Célcsoport az óvodástól a kisiskolásig, esetleg felsőtagozatosig, addig, még a ygerek szeret rajzolni, színezni, vágni, ragasztani, és még nem másodfokú egyenletrendszereket kell megoldania, bár lehet, hogy arra is van "lapbook". :)

Amíg él, itt egy kis info (mármint, hogy a link él)... :)

http://lapbookmaniasok.blogspot.com/2009/10/mi-lapbook.html

Máris elkezdtem a verstanulást, és galád módon régi versek felidézésének estem neki, vagyis porondon az Ágnes asszony, ami már végig megy és A walesi bárdok, amiben még vannak kisebb hiányosságok.

Jó trükk, ha az ember énekli. A walesi bárdok skót balladaformában íródott ezért a Gyertyafénykeringő zenéje jól illik a vershez. 10-szer könnyebb így bevágni az egészet, mint magolni, magolni, magolni. Magolni unalmas, énekelni jó! :)

Az Ágnes asszonyhoz magam kerestem népdalt, az "Oh, irgalom atyja ne hagy el!" rész ugyan lemarad a versszakok végéről, de a népies, magyaros verselés miatt nem nehéz rá népi dallamot találni. Én az "Erdő, erdő, kerekerdő, de szép madár lakja kettő" kezdetű, széki népdalt módosítottam kicsit az Ágnes asszonyra, de kinek mi tetszik. Van még ezen kívül dallam bőven.  

Hobbim a tanulás. Legalábbis újabban, miután kisebb szellemi posványban ülök a munkahelyemen. Nem sok idő jut szépirodalom olvasására. Valahogy az egyetem alatt inkább elkerültem a könyveket, füzeteket messzire, most újra szimpatikusak lettek.

Meg ugye egy tanár, mégha nem tanít is, mégis csak tanár marad, és szégyen az, ha a diák jobban mondja a verset, mint az aki ráveszi, hogy tudja. Nem hiszem a sokak áltatal gyakran szajkózott elvet: "Aki tudja csinálja, aki nem tudja, tanítja." Inkább úgy módosítanám: "Aki tudja, csinálja, aki tanítani is tud hozzá, legyen tanár." Elég volt a műveletlen, fölkészületlen, posványba süppedt tanárokból, a tejfeles szájúakból, akik valamilyen külső hatásra vagy saját ostobaságuk miatt mennek tanárnak. Szerencsére kevés van a fent említettekből, de sajnos egyre több. S ha a vezető leül, a vezetettek lefekszenek... Ha azt akarjuk, hogy iskoláinkból, akár gimnázium, akár szakiskola, értelmes, érdeklődő, netalán művelt fők jöjjenek ki, akkor saját magunkon kell kezdeni a művelődést. az a tanár, aki nem tudja az anyagot, az sürgőssen hagyja ott a munkáját, és menjen olyan munkát keresni, ami mellett ideje van nagy hiányosságait pótolni. Nem beszélve a pedagógialag szakképzetlen, nevelési módszerek legrosszabbjait felmutató pedagógusokról. Ebből a fajta emberből viszont – sajnos – több van, mint megengedhető, és a tudatlanságnál is nagyobb bűn a rossz pedagógia. A tanár, aki a gyermek megalázását vallja célravezetőnek hagyja el a pályát és ne is térjen vissza. És mennyi ilyen van. Utolsó kétségbeesésükben porba alázzák a gyerekeket, akik ezt nem okulásnak veszik, hanem még rosszabbak lesznek, mint előtte. Tény, hogy a mai gyerekek, és igen, még a tiéd is, egy túl liberaizált, lebutított oktatási rendszerben tanulnak, ahol a fegyelem nincs, tisztelet pláne nincs, a kötelességeket elfelejtjük és csak a jogokat hangoztatjuk. Ez meg is látszik a tanárokat megveréssel fenyegető, leköpdöső, széket dobáló gyerekeken. A nevelés a családban kezdődik. Aki ujjal mutogat a pedagógusokra, hogy nem nevelik meg a gyereket, az nézzen mélyen önmagába és vizsgálja meg, hogy hány percet neveli ő a saját gyerekét és hányat a TV, a szomszéd, a számítógép, az utca és végül az iskola. Hányszor mennek múzeumbe? Hányszor csinálnak közös  családi programot? Mennek színházba? Olvasnak közösen egy könyvet? Vacsoráznak/reggeliznek együtt? Hány barátját ismeri személyesen a gyerekének? Hány barátnak ismeri a szüleit? Mennyit rajzoltak együtt a kisiskolással? Menniyt tanította otthon olvasni, írni, számolni? Mennyit fogalalkozott vele? Általában olyan iskolához volt szerencsém, rövid, ám tartalmas tanári gyakorlataim során, ahol többségében voltak a problémás gyerekek: akik nem szokták a terhelést, nem szokták az önálló gondolkodást, nem tudtak egyedül értelmes mondatokat alkotni, fogalmazási nehézségeik voltak, lusták, pimaszok és fegyelemre képtelenek voltak, többet jártak az iskola mellé, mint bele. Ez nem az én pedagógiai csődöm, nem is a kollégámé, mert egy tanár kidolgozhatja a lelkét, ha a gyerek az önálló munkára nem hajlandó: nem csinál házi feladatot, nem ír leckét, az egyes meg nem érdekli, mert otthon sem izgat senkit. 

A problémás gyerek nem magától lesz problémás. Nem terheljük őket, vagy túlterheljük őket, de a legfontosabb, hogy nem foglalkozunk velük. Elmegy az iskolába, majd ott megtanul írni. Persze, a macskakaparást bárhol el lehet sajátítani. De ahhoz, hogy az a gyerek egyszer majd szépen és helyesen írjon, elő kell venni a Nemzeti Sportot, néhány ceruzát és egy filcet, amivel előrajzoljuk A3-as méretben a betűket. Valamint rá kell szánni néhány percet naponta, hogy együtt minél színesebb betűt hozzunk létre átírással, minél vastagabb és színesebb a betű (tehát minél többször írta át a gyerek a megfelelő módszerrel), annál jobb. Ehhez nem kell pénz. Ötforintos papírlapra és 60 forintért színes ceruzára még a legszegényebbeknek is telik, az időt kell rászánni a gyerekre. Mindjárt kevesebb lesz a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás. Játszani kell, foglalkozni kell, tanulni kell. Csak így lehet fejlődést elérni.  

No, de térjünk vissza a kályhához, mert nagyon elkalandozott a téma. Agytekervényeimet is rendben akarom tartani, a nagy napra, amikor majd újra taníthatok, ezért verseket memorizálok. Vannak tudatlanok, akik azt hiszik, minél többet tanulnak, annál több lényeges információ vész el az agyukból. Szólok, nem így van. Ez ugyan már gimnáziumi tananyag, hogy minél több agytekervénye van az embernek, annál okosabb, de nem vagyok olyan naiv, hogy azt higgyem, erre sokan emlékeznek is. szóval az agytekervények számítanak, nem a térfogat, valamint, minél több idegkapcsolat van az agyunkban, annál jobb lesz a memóriánk, a probléma megoldó képességünk, a kreativitásunk, stb. A kapcsolatokat memorizálással, tanulással lehet a legjobban fejleszteni, vagyis minél többet használjuk agyunkat, annál jobb lesz.

Tehát új hobbimnak hódolva verseket tanulok. Kezdem Arany Jánossal, akinek nagyon szeretem a balladáit, bár a mondacsai sem rosszak. A nagy bölcselkedő műveket a bölcseknek hagyom, tanulják meg ők. Nekem a könnyed Arany János, Weöres Sándor, Romhányi József, Tóth Árpád és Radnóti Miklós tetszik. A zalán futását vagy a Szigeti veszedelmet nem szívesen tanulnám meg, bár kötelezőnek veszem, legalább egy részét, mert mégis csak magyartanár vagyok.

Az olvasási nehézségeket leküzdeni kívánók számára magyarázat. A cím nem hosszú í-vel irandó hír-világ vagy világa, hanem ostoba szójáték: hirvi-világa. Ugyanis hírről nem beszélnék, Hirviről, sajátmagamról meg pláne nem, de szívesen írok olyanokról, ami hasznos, szép és érdekes. Hát, ez a Hirvilága. :)